h

Következő kép Előző kép Vissza a kis képekhez Átváltás 50%-os képméretre (kis kijelzőkhöz)

 

Már régóta tervben volt a nyugati, alföldi szakaszok egyikének felfedezése, hiszen a 2009 nyári gércei érkezés óta nem haladtunk tovább ebben az irányban, így a több mint 80 kilométerével ez volt messze a leghosszabb bejáratlan kéktúra szakasz. A tervek készítésekor még nem sejtettük, hogy ez lesz a legek kirándulása, méghozzá nem túl lelkesítő rekordokkal, az elsőért el sem kellett indulni: az Ablánc- majorhoz közlekedő buszok menetrendjében ott tátong a vidéken megszokott többórás délelőtti lyuk, a Budapesttől mért hatalmas távolság miatt pedig a reggeli utolsó iskolás/munkás járat elérhetetlen. Így nem maradt más, mint egy hét kilométeres taxizás a közeli Bükfürdőről, ami az eddigi legdrágább össz- útiköltséget jelentette. Ez volt az első alkalom az eddigi 27-ből, hogy nem sikerült az utazást minimális kompromisszumokkal tömegközlekedéssel megoldani. Az Ablánci malomcsárda sajnos néhány éve bezárt a kútból jövő ivóvizének minősége miatt, amire sajnos azóta sem találtak megoldást. Érkezéskor véglegesen elkönyveltük a második rekordot is, ami a 16 órája kiadott időjárás előrejelzés legcsekélyebb beválásához kapcsolódott ("ragyogóan napos, tiszta idő várható"). Persze a szürkeségből előbukkanó színpompa is hívogató volt, egy gyors bélyegzés után hozzá is láttunk a felfedezéséhez. 10:28