Hatalmas öreg tölgy őrzi Tornyópuszta határát. Ahogy túljutok a falun, az út végre kicsit változatosabb hegyekhez visz, a felhők változatlanul sokan vannak, a nap pedig, mintha a téli gyengeségével nem is lenne kedve erőltetni a lehetetlent, marad félig eltakarva. Itt hosszú emelkedő kezdődik a Somlyóvár csúcsáig, ami a mai úton még újdonság. Annak ellenére, hogy nyugaton vagyunk, ez kivételesen egy szegényes környék, keletről ismerős egyszerű de vendégszerető emberekkel, és kicsit kevésbé szabályos tájakkal. 10:29

 

   

 

Párás, reménytelen decemberi táj, 11:06

 

A szemközti hegyoldalban mászkáló őzek és a sas is ebédet keres. 11:27

 

A hómentes tél színei a Gerecse most felfedezetlenül maradó dombjaival, 11:51

 

 

Kilátás a Somlyóvár csúcsáról az eddigi 14 kilométerre. 12:24

 

Napfényes hegyek, alvó erdők. 12:43

 

A csúcs alatti kulcsosház igazi mesekuckó, állítólag sűrűn használják is. 12:46

 

 

V, mint sebesség, kitermelt erdő. 13:04

 

Máshol hagyják működni a természet körforgását is. 13:39

 

Útitársak a Kázmér völgyből, 14:28

 

           1 [2] 3