Mi kerül ennyibe a fotózáson?

Mi kerül ennyibe a fotózáson?

Moszkvában fél nap alatt mercedeseket fotóznak százezerért? A hír igaz, néhány apró korrekcióval: Nem Moszkvában, hanem Budapesten, nem fél, hanem két nap alatt, és nem száz, hanem nyolcvanezerért.

Igen, a 100E / fél nap sok, a 80E / két nap kevésbé, és ha az előbbit látod, az utóbbi igaz.

Számoljunk együtt, nem több, mint egy percben!

Szinte minden kezdő vállalkozó ismerősömtől elhangzik:
„Egész nap csak jöttem-mentem, szerveztem, gyűjtöttem, már délután kettő elmúlt, és még csak most tudok végre elkezdeni normálisan dolgozni!”
Ez pedig -egészséges keretek közt- így van rendjén.

Mi kerül ezen ennyibe?

Egyéni vállalkozóként nem csak fotósok vagyunk, de salesek, pénzügyesek, terepi felmérők, marketingesek, operatív igazgatók, járművezetők és rendszergazdák is.

Valójában minden óra elsődleges munkavégzésre (képkészítés, utómunka) átlagosan további egy óra jut a fenti feladatokból is, így valójában napi négy óra, szabad szemmel is jó látható munka termeli meg a 8 órás bruttó bérünk, és a felszerelésünk költségét is. Ez persze a legtöbb cégnél is hasonlóan alakul, csak ott a feladatok nem időben, hanem különböző emberek közt oszlanak szét.

A bevételből pedig lejön az adó, könyvelés, és társai, előbbi 2022-ben nagyot emelkedett, havi 5 munka közt szétosztva projektenként úgy 20Eft.

Tehát egy fél napos helyszíni fotózás, ugyanennyi (inkább kicsit több) utómunkával, bő két napi munkavégzést jelent az első megkereséstől a számlázásig. Ilyen munkából pedig hetente maximum kettő vállalható el felelősen (ld. 3. bekezdés)

Hogy csinálja, aki fele ennyiért elvállalja?

Jellemzően ők nem főállásúak, vagy folyamatos otthoni támogatást élveznek, például fényűzően kereső családban is “illik valamit dolgozni”, egy egyetem mellett pedig valódi szükség lehet rá. Esetleg sok év tanulás végére a minimálbérből való megélést tűzték ki célul. Végül, a legkisebb eséllyel összefuthatsz egy kezdő profival is, aki épp referenciákat gyűjt, ezért szándékosan árazza alul magát az első hónapjaiban. Vele már nem feltétlenül fogsz mellé, de a következő bekezdés 3. pontja rá is vonatozik.

Három ok, amiért én nem dolgoznék velük

1. Késés veszélye:
Ha valóban élelmiszerre kell a bevétel, rengeteget kell dolgozni. A feladatok még a hétvégék beáldozása mellett is összeérnek. Havi átlagban tervezetten 80%- feletti leterheltség felett már borítékolhatók a folyamatos késések. Tudom, mert én is itt kezdtem.
A késés, vagy a kapkodva végzett munka pedig a céged minden dolgozójának és a vevőknek is fáj.

2. Rugalmatlanság veszélye:
Aki számára a fotózás csak hobbi, vagy kiegészítő bevétel, alig függ a karrierje egy munkától. Rendkívüli helyzetben vajon a megbeszélt péntek este következik a barátokkal? Esetleg a főállás? Bárki hibázhat, a Te szervezetedben is, ami például késve kiadott információkhoz, akár zárva felejtett fotótémához vezethet, ráadásul az időjárás romlása is eltolhatja másnapra a fotózást -már ha másnap ráér a fotós. Egy jó csapat feladata, hogy ésszerű keretek közt elsimítsa a problémák hullámait, hogy a főnköd csak az időre, jó minőségben elkészült végeredményről értesüljön.
Ezért fontos, hogy olyan alvállalkozók vegyenek körül, akik nem csak a feladatuk szakmai minőségére érzékenyek, de alkalmanként a gázra tudnak lépni.

3. Felkészültség nehézsége:
A fotózás világában forradalmi változásokat élünk, a technika rohamosan változik. Ezzel együtt formálódik a közönség igénye, és a versenytársak vizuális arculata is. Aki ezzel lépést akar tartani, nem elég alkalmi mellékállásban “kattintgatni”. A kiegészítő technika világa ráadásul összetett: akkuk, kábelek, tartalékok, szűrők, lámpák, és száz egyéb kiegészítő használatát, és egymásra hatását kell készség szinten ismerni.
“Sajnos nem sikerült két kép, jövő héten össze tudnánk rakni még egyszer?” Szerintem senki nem szeretné ezt hallani, az árát megfizetni pedig még kevésbé.

 

Összefoglalva: egy 100E forintos árajánlat fél napos helyszíni fotózásnál, nagyjából a hazai szellemi átlagfizetéshez elég, ha a minden költségtől megtisztított, nettó, tényleges profitot nézzük, akár az alkalmazottaknál. Ez alá menni pedig a fenti kompromisszumokkal (de nevezzük inkább időzített bombának) jár.

Hozzáteszem, az én könyvelésem nagyvonalú. Ihász Ingrid például kicsit vastagabb ceruzával, és sokkal alaposabban számolt, így neki erre 130E Ft körüli összeg jön ki (2023 áprilisi árak)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük