A Hidászokért Egyesület és a KTE Közlekedésbiztonsági Tagozat hagyományos díjkiosztóján ezúttal az ívhidak közül került ki a 2021-es Év Hídja. Az Építészfórummal együttműködve a pályázat előtt végig is jártam közülük a mezőny azon felét, amik korábban valamilyen okból még kimaradtak volna.
A Mosonmagyaróvárral szomszédos Halászi szélén több mint száz éve vezet át híd a Mosoni-Dunán, időrendi sorban immár a negyedik. Különlegessége, hogy az ív és az útpálya egyszerű függőleges függesztők helyett a norvég eredetű, “network” rendszerű, egymást többször keresztező, ferde merevítő rudak rendszerével kapcsolódik egymáshoz, így a szokásosnál jóval karcsúbb és könnyebb szerkezet épülhetett, Magyarországon itt használták először ezt a megoldást. A híd elődeit a második világháború bombái, majd 1992-ben egy túlméretes teherautó döntötte össze, a következő 17 évben ideiglenes hídon haladt a forgalom. A ma látható szerkezet 2010 óta szolgálja a közlekedést.
Az M44 autóút Tiszakürt és Kondoros közti szakaszán 2019 októbere óta vezeti át a forgalmat a Hármas-Körös fölött hazánk egyik első, egyetlen főtartóval épült ívhídja. A Berkó Dezső mérnökről elnevezett híd 98 méteres nyílással hidalja át a folyót, amelyhez mindkét oldalon további, egyszerűbb szerkezetű ártéri hídnyílások csatlakoznak, 450 méteres összhosszal. A medernyílás acél szekrénytartós, együttdolgozó vasbeton pályalemezes megoldás, mindössze 2,8 méteres szerkezeti magassággal. A távolról is jól látható, impozáns, sárga acélív 17 méter magas.
A tíz híd közül a legfiatalabb, a Poroszló és Tiszafüred között épült kilenc nyílású kerékpáros híd, 2020-ra készült el. Az acél szerkezet a meglévő közúti és vasúti hidak mellett harmadikként, az előbbiekhez képest harmadannyi alátámasztással íveli át a tóvá duzzasztott Eger-patakot, bezárva a Tisza-tavat megkerülő kerékpárút kisebbik körét. A híd legfőbb teherhordó eleme egyetlen, több mint háromszáz méter hosszú, szinusz hullámot formázó acélcső, amely a pályalemez fölött és alatt egyaránt tengelyirányban nyomott tartóként dolgozik.
A Csepel-szigeten fekvő Ráckeve és Kiskunlacháza között immár 124 éve áll jellegzetes, acél rácstartós, alsópályás ívhíd. Az eredeti, 1897-ben épült szerkezet sajnos nem vészelte át a második világháborút. Négy évvel későbbi újjáépítésekor azonban nagyban támaszkodtak a még menthető anyagára, amelyet a budapesti Lánchídból származó tartókkal egészítettek ki. Az eredetihez képest némileg eltérő statikai rendszerű, de hasonló megjelenésű ívhíd látképéhez Ráckeve város katolikus és református templomai is hozzátartoznak.
Győrtől pár kilométerre áll a Halászi network rendszerű ívhíd nagy testvére, a nyolc évvel később, 2018-ra megépült Klastmányi híd, szintén a Mosoni-Dunán. A 180 méteres középső ívén lászik igazán jól, méirt érte meg az újfajta szerkezet: ehhez a valószínűtlenül karcsú nyíláshoz „csak” kétezer tonna acélra volt szükség, így a hosszához viszonyított súlya kisebb lett még a budapesti Lánchíd hasonló méretű középső nyílásánál is, pedig az függőhídként sokkalta kedvezőbb módon viseli a tömegét -viszont szüksége van hozzá két masszív pilonra, és a láncok végén négy hatalmas, föld alatti horgonyra is.
A Baja városának szélén lévő Petőfi-szigetet és Nagy-Pandúr-szigetet összekötő gyalogoshíd átadásával egy fél évszázados terv vált valóra 2016-ban. A híd könnyed megjelenésének egyik kulcsa, hogy a több, mint hatvan méteres nyílású ív magassága kevesebb, mint hat méter. Esténként díszkivilágítás rajzolja ki az ív vonalát, amely a próbaterhelésen két nehéz teherautó alatt is bizonyított. A híd egyedi látványossága, hogy a kereszttartók a pályalemez fölé érve, a korlát tartóoszlopaiként is funkcionálnak.
A Mecsek délkeleti oldalában, Apátvarasd és Mecseknádasd határán hazánk talán legkevésbé ismert, különleges völgyhídját rejti az erdő. Tíz-tizenöt éve még valamennyire fotózható volt a földről (alsó képek), azóta, ahogy sűrűsödik körülötte a vegetáció, egyre több trükkre van szükség. A nem hivatalosan Varasdi viaduktnak nevezett szerkezet a 6-os főutat vezeti át 32 méteres magasságban. A 98 méter nyílású vasbeton ívének mérete közel duplája a veszprémi viaduktnak, még a budapesti Margit híd legnagyobb nyílását is meghaladja. Betonozásához 1952-ben óriási fa állvány és zsaluzat készült. A híd a közelmúltban több felújításon is átesett, ami szerencsére elmondható a mellette lévő kőhídról is, ami a vasbeton ívhíd megépítéséig volt része a 6-os út nyomvonalának, de ma is változatlanul járható.
A Budapest-Bécs vasúti fővonal, és a 7-es főút bevezető, Balatoni úti szakaszának találkozásánál 2007 óta áll a mai ívhíd, a korábbi vasbeton szerkezet helyén. A viszonylag kis méretű, 35 méter nyílású híd számos részlete különleges. A felső keresztkötés nélküli főtartókhoz azok hossztengelyére mindenhol merőleges függesztő rudak csatlakoznak, a pályalemez vastagsága pedig nem éri el a 70 centimétert -többre nem is lett volna hely az úttest megemelése nélkül. Maga a híd viszont így is elég nagy lett ahhoz, hogy a nem túl távoli jövőben a mostani kettő helyett négy, villamosított, 160Km/h sebességre alkalmas vágány is elférjen majd alatta.
Szolnok második Tisza-hídjának építése 2011-ben fejeződött be, névadója pedig a júniusi tömeges rajzásról ismert, védett kérészfaj, a tiszavirág lett. A kizárólag gyalogos és kerékpáros forgalomra épült híd nemcsak közlekedési útvonalként, de népszerű találkozóhelyként is szerepet játszik Szolnok mindennapjaiban. A 120 méteres medernyílás főtartói egyedülálló módon 60 fokban kifelé dőlnek. Mindez a város felé hosszan elnyúló, kanyarodó hídpályával a tiszavirágok légies testfelépítését is megidézi. A 2021-es szavazást végül ez a híd nyerte. Kíváncsian várom a 2022-es felhozatalt is!