Az Év Hídjai 2021: tíz különleges ívhíd

Az Év Hídjai 2021: tíz különleges ívhíd

A Hidászokért Egyesület és a KTE Közlekedésbiztonsági Tagozat hagyományos díjkiosztóján ezúttal az ívhidak közül került ki a 2021-es Év Hídja. Az Építészfórummal együttműködve a pályázat előtt végig is jártam közülük a mezőny azon felét, amik korábban valamilyen okból még kimaradtak volna.

A Sárvári Nádasdy Ferenc -híd itt-ott átverné a szemem, pedig enélkül is az egyik legkülönlegesebb ívhíd a Rábán. Először is, senki nem álmodta magenta színűnek, a 2003-as átadásakor még élénk piros volt. A napfény viszont nem vicc, kedden én is ellenőrzöm, szavatos-e még a nyárról félretett napvédőkrém a polcon.
Az íve sem olyan hatalmas, mint amilyennek mutatná magát, az ártéri hidak belső pillérei 45 fokban dőlnek, de ettől még egyszerű vasbeton kerethídként működnek, egyedi módon az egész hídon végigérő, acél pályalemezzel. A medernyílás csak a színes acélszerkezetből áll, azért nem kicsi, 78 méter nyílású, vonórúddal összekötött ívvel, ami így csak függőleges súlyerőt ad át a két támaszának.
Az ostffyasszonyfai út felől akár autóval is közvetlenül mellé parkolhattok, közel a kéktúra is, a Rába partján, a városoktól távol, a legjobb értelemben repül el az idő.

A Mosonmagyaróvárral szomszédos Halászi szélén több mint száz éve vezet át híd a Mosoni-Dunán, időrendi sorban immár a negyedik. Különlegessége, hogy az ív és az útpálya egyszerű függőleges függesztők helyett a norvég eredetű, “network” rendszerű, egymást többször keresztező, ferde merevítő rudak rendszerével kapcsolódik egymáshoz, így a szokásosnál jóval karcsúbb és könnyebb szerkezet épülhetett, Magyarországon itt használták először ezt a megoldást. A híd elődeit a második világháború bombái, majd 1992-ben egy túlméretes teherautó döntötte össze, a következő 17 évben ideiglenes hídon haladt a forgalom. A ma látható szerkezet 2010 óta szolgálja a közlekedést.

Az M44 autóút Tiszakürt és Kondoros közti szakaszán 2019 októbere óta vezeti át a forgalmat a Hármas-Körös fölött hazánk egyik első, egyetlen főtartóval épült ívhídja. A Berkó Dezső mérnökről elnevezett híd 98 méteres nyílással hidalja át a folyót, amelyhez mindkét oldalon további, egyszerűbb szerkezetű ártéri hídnyílások csatlakoznak, 450 méteres összhosszal. A medernyílás acél szekrénytartós, együttdolgozó vasbeton pályalemezes megoldás, mindössze 2,8 méteres szerkezeti magassággal. A távolról is jól látható, impozáns, sárga acélív 17 méter magas.

A tíz híd közül a legfiatalabb, a Poroszló és Tiszafüred között épült kilenc nyílású kerékpáros híd, 2020-ra készült el. Az acél szerkezet a meglévő közúti és vasúti hidak mellett harmadikként, az előbbiekhez képest harmadannyi alátámasztással íveli át a tóvá duzzasztott Eger-patakot, bezárva a Tisza-tavat megkerülő kerékpárút kisebbik körét. A híd legfőbb teherhordó eleme egyetlen, több mint háromszáz méter hosszú, szinusz hullámot formázó acélcső, amely a pályalemez fölött és alatt egyaránt tengelyirányban nyomott tartóként dolgozik.

A Csepel-szigeten fekvő Ráckeve és Kiskunlacháza között immár 124 éve áll jellegzetes, acél rácstartós, alsópályás ívhíd. Az eredeti, 1897-ben épült szerkezet sajnos nem vészelte át a második világháborút. Négy évvel későbbi újjáépítésekor azonban nagyban támaszkodtak a még menthető anyagára, amelyet a budapesti Lánchídból származó tartókkal egészítettek ki. Az eredetihez képest némileg eltérő statikai rendszerű, de hasonló megjelenésű ívhíd látképéhez Ráckeve város katolikus és református templomai is hozzátartoznak.

Győrtől pár kilométerre áll a Halászi network rendszerű ívhíd nagy testvére, a nyolc évvel később, 2018-ra megépült Klastmányi híd, szintén a Mosoni-Dunán. A 180 méteres középső ívén lászik igazán jól, méirt érte meg az újfajta szerkezet: ehhez a valószínűtlenül karcsú nyíláshoz „csak” kétezer tonna acélra volt szükség, így a hosszához viszonyított súlya kisebb lett még a budapesti Lánchíd hasonló méretű középső nyílásánál is, pedig az függőhídként sokkalta kedvezőbb módon viseli a tömegét -viszont szüksége van hozzá két masszív pilonra, és a láncok végén négy hatalmas, föld alatti horgonyra is.

A Baja városának szélén lévő Petőfi-szigetet és Nagy-Pandúr-szigetet összekötő gyalogoshíd átadásával egy fél évszázados terv vált valóra 2016-ban. A híd könnyed megjelenésének egyik kulcsa, hogy a több, mint hatvan méteres nyílású ív magassága kevesebb, mint hat méter. Esténként díszkivilágítás rajzolja ki az ív vonalát, amely a próbaterhelésen két nehéz teherautó alatt is bizonyított. A híd egyedi látványossága, hogy a kereszttartók a pályalemez fölé érve, a korlát tartóoszlopaiként is funkcionálnak.

A Mecsek délkeleti oldalában, Apátvarasd és Mecseknádasd határán hazánk talán legkevésbé ismert, különleges völgyhídját rejti az erdő. Tíz-tizenöt éve még valamennyire fotózható volt a földről (alsó képek), azóta, ahogy sűrűsödik körülötte a vegetáció, egyre több trükkre van szükség. A nem hivatalosan Varasdi viaduktnak nevezett szerkezet a 6-os főutat vezeti át 32 méteres magasságban. A 98 méter nyílású vasbeton ívének mérete közel duplája a veszprémi viaduktnak, még a budapesti Margit híd legnagyobb nyílását is meghaladja. Betonozásához 1952-ben óriási fa állvány és zsaluzat készült. A híd a közelmúltban több felújításon is átesett, ami szerencsére elmondható a mellette lévő kőhídról is, ami a vasbeton ívhíd megépítéséig volt része a 6-os út nyomvonalának, de ma is változatlanul járható.

A Budapest-Bécs vasúti fővonal, és a 7-es főút bevezető, Balatoni úti szakaszának találkozásánál 2007 óta áll a mai ívhíd, a korábbi vasbeton szerkezet helyén. A viszonylag kis méretű, 35 méter nyílású híd számos részlete különleges. A felső keresztkötés nélküli főtartókhoz azok hossztengelyére mindenhol merőleges függesztő rudak csatlakoznak, a pályalemez vastagsága pedig nem éri el a 70 centimétert -többre nem is lett volna hely az úttest megemelése nélkül. Maga a híd viszont így is elég nagy lett ahhoz, hogy a nem túl távoli jövőben a mostani kettő helyett négy, villamosított, 160Km/h sebességre alkalmas vágány is elférjen majd alatta.

Szolnok második Tisza-hídjának építése 2011-ben fejeződött be, névadója pedig a júniusi tömeges rajzásról ismert, védett kérészfaj, a tiszavirág lett. A kizárólag gyalogos és kerékpáros forgalomra épült híd nemcsak közlekedési útvonalként, de népszerű találkozóhelyként is szerepet játszik Szolnok mindennapjaiban. A 120 méteres medernyílás főtartói egyedülálló módon 60 fokban kifelé dőlnek. Mindez a város felé hosszan elnyúló, kanyarodó hídpályával a tiszavirágok légies testfelépítését is megidézi. A 2021-es szavazást végül ez a híd nyerte. Kíváncsian várom a 2022-es felhozatalt is!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük