A vasút építésekor már jól bevált angol bevágásépítő módszerre hazánkban kevés példa akad. Az építők a tervezett pálya tengelyében egy szűk bányatárót vájtak, majd onnan sorban függőleges aknákat hajtottak a felszínre. Ezeket köteleken leereszkedő vájárok tágították fölfelé szélesedő kúp alakúra. A csákányuk alól lehulló kő egyenesen az alájuk állított csillékbe esett, amiket aztán a legközelebbi töltés helyén épített töltőállványokról borítottak a völgyekbe (ezek az állványok így ma is megtalálhatók az elkészült töltések belsejében). Az egyre szélesebbre vájt függőleges aknák végül összeértek, elkészült a bevágás. A vonal legnagyobb ilyen alkotása Nekézseny falu fölött található, és eredetileg csak karnyújtásnyival volt szélesebb a vasút űrszelvényénél, de a gyakori kisebb omlások miatt az ötvenes években kiszélesítették.