A bölcsesség szerint kétféle ember van: aki érzi az esőt, és aki csak megázik. Azért ne feledkezzünk meg a harmadikról sem, aki bepattan az autójába, és a nyári zivatart egy kockázatos, de ígéretes fotós kiegészítőként veszi használatba! Mert bizony a most zápora egy dolog, de a fél órára lévő megérkezéskor már rég nem az esőé lesz a főszerep, hanem a visszatérő napfény, a csillogás, szivárvány, és napnyugtakor az ég színei viszik a prímet, néhány gyorsan múló perc erejéig.

Májusban még épp csak körvonalazódott a Dunakeszi diáknegyed fotózása, amikor délután jött egy látványos mini égszakadás, így hát instukciók és infók ugyan még nem voltak, de azonnal irány Dunakeszi!

Egy héttel később sor került a “rendes” bejárásra is, ezúttal már kívül és belül is a tervező Kiss Szabolcs és az Incorso Design vezetésével, szép napfényben, egész délután. Az elkészült képek közül azért erős túlsúlyban maradtak a zivatar utáni fél óra színei, az Octogon magazinba szinte csak ezekből kerültek ki a külső nézetek.
Pedig tartottam tőle, hogy egy ilyen óriási építményt mégis hogy lehetne hitelesen bezsúfolni 8-10 sokat mondó képbe, de a természet sokat segített a válogatásban. Éljen a nyár!

Megjelenés: Octogon magazin, 2024/4 lapszám